A visszaélés-bejelentés különleges ismertetőjegye némiképp leegyszerűsítve az, hogy tényállási elemként jelenik meg benne a nyilvánosság számára még nem teljeskörűen hozzáférhető, bizalmas, közérdekű információ, mely valamely jogsértésre, szabálytalanságra, visszaélésre mutat, és amely a munkaviszony keretében jutott a munkavállaló tudomására.
Dr. Guba Veronika

A whistleblowing kifejezésnek egyelőre nincs tökéletes magyar megfelelője. Magyarra úgy fordíthatnánk le, hogy „fújni a sípot”, vagyis felhívni a figyelmet valamilyen rendellenes munkahelyi magatartásra. Lényegében a bennfentes információ feltárását jelenti, melynek során egy szervezet tagja, alkalmazottja, volt alkalmazottja a szervezet működésével kapcsolatban általa észlelt, közérdeksértő vagy jogellenes tevékenységről bizalmas információkat szolgáltat a munkáltatónak, a hatóságnak vagy közvetlenül a nyilvánosságnak.

A téma most különösen aktuális: az Országgyűlés 2023. május 23-án fogadta el a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvényjavaslatot (whistleblowing törvény). A 250 fő feletti létszámot foglalkoztató nagyvállalatoknak ezt július 24-től kezdődően alkalmazniuk kell.

Dr. Guba Veronika tanulmánya gyakorlati oldalról közelíti meg a témát. Azokat a vizsgálati szempontokat mutatja be, melyek kézzelfogható segítséget nyújthatnak a témában érdekelt jogalkalmazóknak a visszaélés-bejelentéses ügyek azonosításában, illetve annak megítélésében, hogy egy adott konkrét ügyben miként teremthető meg az egyensúly a munkavállaló véleménynyilvánítási szabadsága és a munkáltató jó hírnévhez fűződő joga, illetőleg gazdasági érdeke között.

Az ingyenesen letölthető anyagunkból választ kaphat a következő kérdésekre:

  • Milyen ítélkezési gyakorlat jellemezte a magyar bíróságot az elmúlt években a visszaélés-bejelentés kapcsán, hogyan alakultak az egyes ügytípusokban a vizsgálati szempontok és azok hangsúlyai.
  • Milyen szempontokat szükséges vizsgálni annak megítélésekor, hogy a bejelentőt megilleti-e a magas szintű védelem, ezáltal mentesülhet-e, és ha igen, milyen mértékben az információ közzétételével megvalósított jogsértés hátrányos következményei alól. 
  • Miért fontos, hogy a felek milyen hivatkozásokat tesznek az eljárás során, hol húzzák meg a jogvita kereteit, illetve miért perdöntő jelentőségű, hogy ki milyen jogalapra építi perbeli pozícióját. 
 
Back To Top