(Forrás: jogaszvilag.hu)
A Wolters Kluwer Kft. Jogtárának adatai szerint 2021. január 1-je és december 31-e között összesen 1.517 új jogszabály (törvény, kormány-, miniszteri vagy egyéb rendelet) jelent meg, amely további jelentős növekedés a korábbi évek jogalkotási mértékéhez képest, és 11%-kal meghaladta a tavalyi, 1.367 darabos csúcsot. (2019-ben 912, 2018-ban 849, 2017-ben 1.192, a 2016-ban 1.235, 2015-ben kereken 1.300 jogszabályt alkotott meg a jogalkotó).
Mindez a rekordmennyiségű jogszabály összesen 13.012 oldalnyi Magyar Közlönyben volt olvasható, ami most már trendszerűen alacsonynak mondható. 2020-ban 11.824 oldal, míg a 2019-es évben 11.062 oldalnyi terjedelmű Magyar Közlöny jelent meg. Összehasonlításként 2018-ban 37.624 oldalnyi, 2017-ben 40.004 oldalnyi Magyar Közlöny (a 2016-os pedig még a 2017-es duplája, 86.578 oldal volt) jelent meg. Az utóbbi tíz év jogalkotási terjedelmét vizsgálva a 2010-ben 32.842 oldal, 2011-ben 42.242 oldal, 2012-ben 39.048 oldal, 2013-ban 90.345 oldal, 2014-ben 27.022 oldal és 2015-ben 28.776 oldal jelent meg.
A 2021-es évben a koronavírus a jogalkotás megszokott folyamatait a 2020-ashoz hasonlóan átírta. Még a tavalyi, rekord évekhez képest is jelentősen megnőtt a Kormány rendeleteinek száma; 2021-ben az összes jogszabályhoz viszonyított arányuk 54,85% volt. Ez összesen 832 darabot jelentett, ami több mint duplája a 2019-esnek és 100 darabbal több, mint a 2020-as (2020-ban 732, 2019-ben 371, 2018-ban 324, 2017-ben 532, 2016-ban 501, 2015-ben 493, 2014-ben 397, 2013-ban 565, 2012-ben 447, 2011-ben 379 és 2010-ben 376). Az idei kormányrendeletek közül viszont mindösszesen 128 rendelet született meg a veszélyhelyzettel összefüggésben (2020-ban 257 rendelet volt). Ebből az a következtetés vonható le, hogy a kormányrendelet számának jelentős növekedését nem a koronavírus indukálta.
2022. első napján 787 norma lépett hatályba, módosult, vagy helyezték hatályon kívül. Ez kicsit kevesebb mint amennyi 2021. január 1-jén (942), de több mint amennyi 2020. január 1-jén (758) és 2019. január 1-jén (686) volt, ugyanakkor az elmúlt 11 év jogalkotásának fényében ez a normaszám még mindig alacsonynak tekinthető [ezek közül a módosítások összesen 623 darabot tesznek ki, új jogszabály 118 darab van, míg hatályon kívül helyezett 46]. 2018. január 1-jén 2.010, 2017. január 1-jén 1.889 darab, 2016. január 1-jén 1.016 darab, 2015. január 1-jén 763 darab, 2014. január 1-jén 1.114 darab, 2013. január 1-jén 1.249 darab, 2012. január 1-jén 1.612 darab, 2011. január 1-jén 1.398 darab, 2010. január 1-jén pedig 869 darab volt.
Az év utolsó pár napját ismét felgyorsult jogalkotási tempó jellemezte annak ellenére, hogy december 31-én már nem hirdettek ki Magyar Közlönyt. A két ünnep közötti időszakban, az év utolsó öt munkanapján (december 27-31) összesen 5 Magyar Közlöny jelent meg (összesen 246 Magyar Közlöny volt 2021-ben, 2020-ban 298 darab), összesen 939 oldal terjedelemben (2020-ban 957 oldal), vagyis az éves közlönytermés 7%-a erre a pár napra esett. Tekintettel arra, hogy a december 27-i Magyar Közlöny 22 óra 34 perckor jelent meg a magyarkozlony.hu oldalon, ha az év utolsó közlönyeinek anyagait új évig végig szerettük volna olvasni, akkor naponta 235 oldalt kellett volna elolvasnunk, hogy végezzünk vele. Ha napi 8 óra alvással számolunk, akkor ez minden ébren töltött órában 14,7 oldalnyi jogszabályszöveg elolvasását jelentette volna.
Ezen az utolsó pár napon összesen 259 joganyag (jogszabály és közjogi szervezetszabályozó) módosítását és 58 joganyag hatályon kívül helyezését rendelte el a jogalkotó.
A jogszabályokat lebontva azt látjuk, hogy csökkent a kihirdetett törvények száma. 2021-ben összesen 151 törvény született (2020-ban 179, 2019-ben 128, 2018-ban 139, de 2017-ben 208 és 2016-ban is 190).
A legaktívabb minisztérium az elmúlt évben az Innovációs és Technológiai Minisztérium 71 rendelettel (2020-ban 61, 2019-ben 49, 2018-ban 46), majd az Emberi Erőforrások Minisztériuma következik 62 rendelettel (ez 12-vel több mint előző évben), és csak a harmadik helyre szorult a korábbi évek győztese, az Agrárügyi tárca, a maga 51 rendeletével (2020-ban 71, 2019-ben 67, 2018-ban 55). A Belügyminisztérium 52, az Igazságügyi Minisztérium 20 rendeletet, a Pénzügyminisztérium 22 rendeletet, a Külgazdasági és Külügyminisztérium 47 rendeletet és a Honvédelmi Minisztérium pedig 27 rendeletet adott ki.
A 2017-ben a jogalkotási palettán új szereplőként megjelent Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter idén újabb 2 rendeletet adott ki. Ezzel szemben a 2018-as évben jogalkotási jogot szerző Nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter 2021-ben 30 rendeletet adott ki. A Miniszterelnökséget vezető miniszter 15 rendeletet adott ki idén. A tárcanélküli miniszter 2021-ben összesen 3, a miniszterelnök kabinetfőnöke 10 rendeletet adott ki, és 7 rendeletet tudhat 2021-ben magáénak a családokért felelős tárca nélküli miniszter is.
Az Alkotmánybíróság aktivitása növekedett, és a tavalyi évhez képest 6 határozattal többet, 33 határozatot hozott. Rekordot döntött azonban a Köztársasági elnök által kiadott határozatok száma, és a tavalyi 614 határozat után 2021-ben 646 határozatot hozott. A tavalyi 41 határozatot követően 40-re csúszott vissza az Országgyűlés által kiadott határozatok száma. 2013 (1.057 db), 2015 (1.039 db) és 2017 (1.148 db) és 2020 (1.067) után ismételten ezernél több határozatot hozott a Kormány, idén 1012 határozat született.
Kisebb változások figyelhetők meg a kiadott rendeletek számában az előző évvel összevetve a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál (17-ről 18-ra), nagyobb a Nemzeti Banknál (48-ról 66-ra), viszont jelentősen csökkent a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által kiadott rendeletek száma (25-ról 9-re). Rendeletalkotási jogot kapott és három hónap alatt rögtön 22 rendelettel tette le a névjegyét az asztalra a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnöke.
(A Jogászvilág kiadója a Wolters Kluwer Hungary Kft. - a szerk.)
