Több olyan ingyenes webináriumot tartott májusban a Wolters Kluwer Hungary, amely hasznos ismereteket nyújthat a mindennapi munkájához. Ismerje meg legfrissebb szakmai anyagainkat, amelyekhez ingyen hozzáférhet.
A digitális transzformáció kihívásaitól az IA megoldásokig
A digitális transzformáció olyan eszközöket (pl. zseblámpa, térkép, GPS navigátor, bankkártya, jegyzetfüzet, lemezjátszó, számológép), intézményeket (pl. bankfiók, könyvtár, edzőterem) és tartalmakat (pl. könyv, újság) alakít át folyamatosan, amelyek a mindennapi életünkben is jelen vannak. A digitális piacok ugyanakkor nagyon gyorsan fejlődnek, amelynek a kezelése szabályozói oldalról jelentős nehézségeket okoz. Mindez a Compliance és kiberbiztonság az AI árnyékában című webináriumon hangzott el, amelyet dr. Firniksz Judit, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Versenyjogi Kutató Központ kutatója, dr. Kocsis-Tóth Szilvia, a Vodafone Magyarország mesterséges intelligencia szakértője, és dr. Zala Mihály, az EY kiberbiztonsági szakértője tartott.
Az előadók olyan kérdésekre keresték a választ, miszerint hogyan lehet a vállalkozásoknak eligazodniuk a digitális szabályozási univerzumban, milyen kockázatokkal érdemes számolniuk.
3 fő gondolat az előadóktól:
- Egy felmérés szerint a vállalatok 75 százaléka alkalmaz már mesterséges intelligencián alapuló technológiát, viszont még csak 45 százalékuknak van arra vonatkozó belső stratégiája, hogy ezt hogyan használja, hogyan biztosítja a megfelelő biztonságot.
- A legjellemzőbb kibertámadási formák között szerepel az emberi megtévesztés, a mobil eszközök elleni, valamint a botnetekkel elvégezhető támadások (keylogging, email spamming), továbbá, amikor ún. a third party alkalmazások vagy szolgáltatók kapnak korlátozott hozzáférést a rendszerekhez. Új támadási formákat hozhat ugyanakkor magával a 2024. február 1-től induló AFR 2.0, azaz az azonnali fizetési rendszer, ami már QR-kódon alapul.
- A szervezeteknek kulcsfontosságú, hogy megoldják az AI-akkreditált és kompetens szakértők fejlesztését, valamint az ehhez kapcsolódó autonóm szerepek kijelölését, biztosítsák a hatékony működéshez szükséges eszközrendszert, mint például az új fejlesztési módszertanokhoz illeszkedő digitális alkalmazások létrehozását.
Az előadást itt érheti el.
Mennyit ér egy szellemi alkotás?
Gyakran felmerül, hogy befektetésként használjuk a szellemi alkotásokat. Elég csak arra gondolni, hogy az ötletgazdának nincs elég tőkéje az ötlete megvalósításához, ezért befektetőt keres. A befektető pedig egy céltársaságon keresztül fektet be, és később részesül a hasznosításból. A Szellemi alkotások az üzleti forgalomban című webináriumon az SBGK Ügyvédi Iroda szakértői - dr. Borbás Máté ügyvéd, partner és Keményvári Bálint szabadalmi ügyvivő - hasznos tanácsokkal szolgáltak az oltalomszerzési stratégiát, illetve a szellemi alkotás hasznosításának lehetőségeit illetően is.
3 fő gondolat az előadóktól:
- A szellemi tulajdon értékesíthető licencia, vagy eladás által is. Ez alapvetően a startupoknak, vagy mérnökirodáknak fontos: a kész terméket nem kívánják legyártani, hanem a szellemi terméket értékesítik.
- Nem elhanyagolható szempont a védelmet igénylő cég anyagi helyzete. Ez alapján kell felmérni a várható időt és megtérülést. Az iparjogvédelmi jogok igénybevétele kezdetben drágább, mint a szerzői jogi védelem, de hosszabb távon megtérül, mert biztosabb, mint a lajstromozás nélküli védelem.
- Ahhoz, hogy hasznosítani tudjuk a szellemi alkotást (IP), tudnunk kell mennyit ér az adott időpontban. Az IP ugyanakkor nagyon szerteágazó, ezért nehéz az értékelést elvégezni: komplex jogi és közgazdasági értékeléssel határozható meg az értéke.
Az előadást itt érheti el.
A digitális átalakulást nem lehet elkerülni
Egy izgalmas rendezvényen is részt vett májusban a Wolters Kluwer Hungary, a Digital Transformation konferencián, ahol többek között a mesterséges intelligencia, a chatbotok, az adatvezérelt működés, a hiperperszonalizáció volt a fókuszban.
Az eseményen dr. Megyeri Andrea, innovációs és tartalomfejlesztési vezetőnk volt a moderátora a Digital compliance kerekasztal beszélgetésnek, amelynek résztvevői dr. Bendik Tamás, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság stratégiai elnöki főtanácsadója, dr. Firniksz Judit, kutató, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Versenyjogi Kutató Központ kutatója, és dr. Sükösd Péter, az Extreme Digital-eMAG Kft. Jogi, Compliance és Kormányzati Kapcsolatok Igazgatója volt.
3 fő gondolat a konferenciáról:
- Azok a vállalkozások lesznek versenyképesek, akik „felülnek a digitális transzformáció vonatra”, ez pedig együtt jár az amúgy is egyre növekvő compliance kényszerrel.
- Az adatnak meghatározó szerepe van a fejlődés, digitalizáció szempontjából - tudnunk kell, milyen adatokkal dolgozunk, méghozzá valós időben. Ezen puzzle darabokat – melyek létéről jó esetben tud a vállalat – egy teljes képpé kell összeállítani, amelyhez az AI hatékony segítséget nyújthat. Az a vállalkozás, amelyik ezt meglépi, versenyelőnybe kerülhet.
- Fontos, hogy a vállatok rendelkezzenek digitális stratégiával, amelyben olyan kérdésekben is érdemes kijelölni az irányt, hogy a célok megvalósításához szükséges digitális megoldásokat házon belüli, vagy külső fejlesztésekkel valósítják meg.
A Digital Transformation konferenciáról itt olvashatja összefoglalónkat.
