A 2024-es Wolters Kluwer Jövő Jogásza felmérés szerint a generatív mesterséges intelligencia (GenAI) már nem választható, hanem valóság a jogi iparágban. Ahhoz, hogy a jogi szakemberek relevánsak maradjanak és hatékony szolgáltatásokat nyújtsanak, hatékonyan kell alkalmazniuk ezt a technológiát munkájuk során. Az ígéretes előnyök ellenére a GenAI bevezetése nem mentes a kihívásoktól.
A Wolters Kluwer Jövő Jogásza felmérése szerint a vállalati jogi osztályok jogi szakembereinek 76%-a és az ügyvédi irodákban dolgozók 68%-a használja a GenAI-t legalább hetente egyszer, míg a vállalati jogi osztályokban 35% és az ügyvédi irodákban 33% napi szinten alkalmazza.
A GenAI elsődleges felhasználási területe a jogi folyamatokban az, ahol jelentős mennyiségű részletes információ kezelése szükséges – a hatékonyság növelése és a manuális feladatok csökkentése érdekében. A jogi kutatás, elemzés és dokumentumautomatizálás egyre inkább AI-vezérelté válik a GenAI azon képessége miatt, hogy gyorsan feldolgozza a nagy adatállományokat.
A GenAI bevezetésének kihívásai
Az ígéretes előnyök ellenére a GenAI bevezetése nem mentes a kihívásoktól.
„A legnagyobb kihívás, amellyel a jogászok szembesülnek a GenAI bevezetése során, a félelem, és ezt a félelmet a megértés hiánya okozza” – mondja Robert Ambrogi, a LawSites blog/LawNext podcast kiadója. „Az ügyvédi irodák vezetőinek kritikus szerepük van abban, hogy segítsenek leküzdeni ezeket a félelmeket.”
Továbbá, a GenAI integrálása a meglévő munkafolyamatokba jelentős akadályt jelent, az ügyvédi irodák alkalmazottainak 37%-a és a vállalati munkatársak 42%-a tapasztal kihívásokat. A GenAI eredményeivel kapcsolatos bizalmi problémák és az AI-t, valamint az adatvédelmet érintő etikai aggályok szintén jelentős problémát jelentenek az ügyvédi irodák 37%-ánál és a jogi osztályok szakembereinek 41%-ánál.
A GenAI integrációjának egyik kihívása az, hogy tudjuk, hogyan használjuk a technológiát felelősen, etikusan és maximális hatékonysággal. Általános egyetértés van a GenAI képzés fontosságáról: a felmérés résztvevőinek 71%-a szerint már kötelező részt venniük formális képzésen, vagy a következő évben kötelező lesz számukra. Azonban az ügyvédi irodák és jogi osztályok válaszadóinak 30%-a jelezte, hogy szervezetük jelenleg nem kínál ilyen képzési programokat.
A GenAI jövője a jogi gyakorlatban
A felsorolt kihívások ellenére a GenAI potenciálisan pozitív hatása tagadhatatlan. Az ügyvédi irodák több mint fele (58%) és a vállalati jogi osztályok közel háromnegyede (73%) tervezi, hogy jelentősen növeli AI-befektetéseit a következő három évben.
Fontos azonban megjegyezni, hogy bár az AI sok rutinfeladatot el tud látni, továbbra is erős az igény a képzett jogi szakemberek iránt, akik stratégiai tanácsokat adhatnak, összetett jogi döntéseket hozhatnak, és képesek kezelni az összetett ügyfélkapcsolatokat. A jogi gyakorlat magas fokú kritikai gondolkodást, érzelmi intelligenciát, etikai megítélést és ügyfél-interakciót igényel: ezek mind olyan területek, ahol az emberi szakértelem elengedhetetlen.
„Arra számítok, hogy a jogászok megfontoltan és óvatosan fogják alkalmazni és használni a digitális technológiákat. Az AI, akárcsak más digitális technológiák, számos kihívást jelenthet a jogászok számára, beleértve az etikai szempontokat is. A jogászoknak alaposan meg kell fontolniuk például, hogy 5” – mondja Janet LeVee, a Wolters Kluwer Legal & Regulatory alelnöke és ügyvezető jogtanácsosa.
A teljes jogi iparági elemzés elolvasásához töltse le a 2024-es Wolters Kluwer Jövő Jogásza kutatást >>
